Főoldal

Rólunk
Feldolgozott jogesetek
Szerződésminták
Ingyenes kérdésfeltevés
Időpont egyeztetése személyes konzultációhoz
Támogatóink
Hasznos linkek

 

 

 

Feldolgozott jogesetek

 

 

Ezen az oldalon az Önök által feltett kérdéseket és azokra adott válaszainkat olvashatják.

- Az általunk érdekesnek, tanulságosnak talált kérdéseket, jogeseteket és azokra adott válaszainkat olvashatják itt.
- A kérdést feltevők személyes adatai nem láthatóak.
- A kérdések és válaszok gyakran rövidítve, bizonyos esetben némileg átszerkesztve olvashatóak itt, az adott válaszok és így a teljes levelezés ezektől eltérhet.
- A lent olvasható kérdések általában nem kerültek lektorálásra, így a használt kifejezések és írásmód az adott kérdező személyét tükrözik.
- Főleg a régebbi dátumú válaszok között lehetnek olyanok, melyek ma már részben vagy egészben nem aktuálisak, így konkrét lépések megtétele előtt feltétlenül konzultáljon jogi képviselőjével.
- Az Önhöz legközelebb eső ügyvéddel történő személyes konzultáció kezdeményezhető az Időpontkérés menüpontban. Felhívjuk figyelmét, hogy a személyes jogi segítség nem díjmentes!
- A lenti jogesetek publikálásával ingyenesen nyújtunk jogi segítséget, de felhívjuk a figyelmet, hogy ez nem minősül közvetlen jogi tanácsadásnak, hanem csupán iránymutatás a további lépésekhez.
- TIPP: Egy keresett szóhoz ugorhat böngészője keresés funkciójával (Gyakran a CTRL+F gombokkal hívható elő).

 




Téma: Ingatlan jogcím nélküli lakója
 Dátum: Hét, December 31, 2007 2:54 pm

Kérdés: Meg szeretnénk venni egy ingatlan részt egy Kanadai állampolgártól a 8. kerületben, ezzel nincs is probléma mert van jogi képviselője. A baj az hogy az ingatlannak az egyik részében egy jogcím nélküli lakos van. Ő úgy került oda hogy anno az apja bérelte a lakást majd meghalt és a fia ott maradt. Jó pár éve nem fizet lakbért mert állítólag nincs semmilyen fajta szerződés vele több mint 10 éve.A kanadai tulaj nem vesz róla tudomást, nem érdekli hogy lakik e ott valaki. Ha megveszzük az ingatlant milyen jogcímen lehet őt eltávolítani , ha lehetséges egyáltalán, vagy lehet -e egy keményebb összegű lakbért kiróni melyet valószínű nem tud fizetni. Végülis már az én lakásomban fog lakni.

Válasz: Amennyiben jogcím nélkül lakik az ingatlanban valaki, úgy peres eljárás útján lehet kilakoltatni. Lakás kiűrítése címén kell pert indítani ellene, ha önszántából nem hagyja el az ingatlant. Amennyiben emelt összegű bérleti díjat ró ki rá, úgy azt bérleti szerződésben kell rögzíteni, hogy az végrehajtható is legyen. Azt mindkét félnek alá kell írnia, tehát lehet, hogy nem fog beleegyezni a bérlő, így marad a lakás kiűrítése iránti per. Ezek a jogi lehetőségek.

Téma: Válóper és vagyonmegosztás
 Dátum: Pén, December 28, 2007 8:41 pm

Kérdés: Vállás előtt vettünk egy lakást aminek a tulajdon lapján 50-50%-ban szerepelünk, mint tulajdonosok, de az adásvételi szerződésben belefoglaltuk, hogy ki mennyit fizetett, mint külön vagyont. Ez az összegek 3 illetve 4 millió forint. A lakásba nem költöztünk be. A feleségem nem akarja írásba foglalni a megállapodásunkat, hogy eladás után mindenki a befizetett összegnek megfelelően részesül (ha nyereséggel adjuk el a lakást a haszon feleződik). Arra hivatkozik, hogy az adásvételi szerződésben egyértelműen ezek a dolgok le vannak írva ki mennyit fizetett és úgy részesül. Elfogadhatom e az adásvételi szerződést, mint megállapodást? Ha később meggondolná magát és a lakás felét követelné ezzel az adásvételi szerződéssel jogi útra terelhetem az ügyet? Ez alapján a vállóperes tárgyaláson benyújthatom e, hogy megegyeztünk és záradékba foglalják az egyeségünket? Ilyen esetben kell e külön illetéket fizetni vagy a vállási illeték (12000FT) amit befizetünk elég e? Amíg a lakást nem adtuk el a közös költségeket együtt fizetnénk. Ha nem fizeti a közös költségeket akkor hogy terelhetem jogi útra?

Válasz: Amennyiben tudja bizonyítani a válóper során, hogy a lakást nem felesben vették (adásvételi szerződés), úgy a bíróság el tudja fogadni az 50-50%-tól való eltérést. Amennyiben többért tudják értékesíteni a lakást, mint ami az adásvételiben szerepel, a különbözet már feleződik, hacsak nem tudja bizonyítani azt, hogy a lakás értéknövelő beruházását az ön különvagyonából valósították meg. Mindent bizonyítani kell. Ha egyezség történik a tárgyaláson, azt nem kell bizonyítani, mert azt mind a két fél elismeri. Azt a bíróság bizonyítás nélkül jóváhagyja végzéssel, és az eljárás illetéke is csak 12.000,- Ft marad. Ha nem tudnak megegyezni a vagyonmegosztásban, úgy a bíróság kimondja a válást, és elkülöníti a vagyonmegosztási pert vagyonjogi perré, amelynek az illetéke a lakás értékének 6%-a. Csak akkor különíti el a pert, ha a többi kérdésben (gyerekelhelyezés, gyerektartás, kapcsolattartás, lakáshasználat) megegyezés született, vagy a bíróság olyan tényállásra jutott a bizonyítás során, hogy dönteni tud ezek felől.

Téma: Válóper és vagyonmegosztás
 Dátum: Pén, December 21, 2007 8:23 pm

Kérdés: Ha írásban vagy szóban megállapodunk a vagyon megosztásról és ezt a válóperes tárgyaláson a bírósággal közöljük akkor is kell illetéket fizetni? Kell erről papírt írni vagy elég szóban akkor közölni? Ilyen esetben hogy történik a bíróság által hivatalossá tétele? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: Amennyiben a vagyon megosztásában egyezségre jutnak, úgy a bíróság azt végzésével jóváhagyja, és nem kell illetéket fizetni, mert az a házassági perben elbírálható, nem fogják vagyonjogi perként elkülöníteni. Ebben az esetben bármilyen megállapodást köthetnek, ha az mindkét fél akaratát tükrözi. Ebben az esetben az illeték csak a válóperes eljárás illetéke marad, amely 12.000,- Ft, és bélyegben kell leróni a válóperes kereset beadásakor. Mindenkinek ajánlom az egyezségkötést, amelyet lehet külön, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni, de lehet a tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondani. Mindkét esetben a bíróság jóváhagyja végzésével, de csak akkor, ha a többi járulékos kérdesben is megegyezés történik (gyerekelhelyezés, gyerektartás, kapcsolattartás, lakáshasználat).

Téma: Válóper és közös bankszámla megosztása
 Dátum: Pén, December 21, 2007 8:08 pm

Kérdés: Köszönöm válaszát. Még egy kérdéssel fordulok Önhöz. Közös bankszámlánk van, ilyen esetben hogy történik a megosztása. Úgy értem, hogy melyik összeget veszik alapul a vagyon megosztásnál. Egy idejig mindkettőnk fizetése erre a számlára jött, jelen pillanatban csak az én fizetésem jön erre a számlára. A számlán most kb. 20000 Ft van. Minden fizetésemet leveszem róla. Ilyen esetben a bíróság milyen összeget oszt meg? Számít-e, hogy csak az én fizetésem jön a közös számlára? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: Sajnos addig, amíg az életközösség kettőjük között fennáll, addig a keresete is közös vagyonnak számít. Ha már megszakadt az életközösség, és külön kasszán vannak egy ideje, azt bizonyítani kell, és akkor a bíróság a keresményeket is külön vagyonnak tekinti, ha van rá megfelelő bizonyíték (tanúk, okiratok). A számla megosztása is a vélelem alapján történik, tehát fele-fele arányban.

Téma: Válóper és illetéke
 Dátum: Csü, December 20, 2007 5:36 pm

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a vállásom miatt a volt feleségemmel nem tudok az anyagiakon megegyezni, így bírósághoz kell fordulnom. Azt hallotam, hogy a vagyoni megosztásnak illetéke van, de lehet illeték mentességet kérni. Ez tényleg igaz? Ha fizetni kell akkor mennyi ennek illetéke? Kinek kell fizetni? Ha közösen kell fizetni akkor én befizetem a részemet, ő fizeti az ő részét? Ha nem akarja fizetni jogi úton behajtható-e rajta ha én fizetek? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel:

Válasz: Amennyiben a házassági közös vagyon megosztásában nem tudtak megegyezni, úgy a bíróság elkülöníti a pert vagyonjogi perként amellett, hogy kimondja a válást. A vagyonjogi per közös tulajdon megszüntetése címén folyik tovább. A vagyonjogi pereknek már illetéke van, amely a pertárgy értékének 6%-a. Ez azt jelenti, hogy amennyi a vitatott vagyon értéke, annak a 6%-át kell peres eljárási illetékként a bírósági eljárás folyamán befizetni. Ha nem tisztázott a pertárgy értéke, úgy a bíróság vagy a felek indítványára kirendelhet ingatlanforgalmi értékbecslőt, amelynek szintén van szakértői költsége (kb. 200.000,- Ft). Amennyiben az 1 főre eső jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot, úgy teljes költségmentességet lehet kérni, ha meghaladja, de az illeték összege meghaladná az éves 1 főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, akkor illetékfeljegyzési jogot lehet kérnie, ami azt jelenti, hogy az illetéket nem előre, hanem az eljárás befejezésekor kell kifizetni. Az illetéket úgy kell a feleknek állni, amilyen arányban a bíróság ítéletet hoz. Ha fele-fele arányban osztja meg a vagyont, akkor az illetéket is felesben kell állniuk a feleknek. Erről az ítéletben határoz a bíróság. Az illetéket annak kell előlegeznie, aki kéri a vagyonmegosztást, és arányosan kell viselniük a feleknek az ítéletben foglaltak szerint. Így, ha többet előlegezett, a különbözet visszajár, a másik féltől pedig behajtják végrehajtás útján, ha nem teljesít. Kellemes ünnepeket kívánva, üdvözlettel.

Téma: Gyermekelhelyezés
 Dátum: Vas, December 16, 2007 11:05 am

Kérdés: 3 hónapos kislányunk ügyében gyerekelhelyezési,láthatási és tartásdíj ügyben van per köztünk, volt élettársammal.ő fenyeget engem, hogy a per elhúzása érdekében pszichológust,pszichiáter fog kérni ellenem.amíg nincs szakvélemény,addig ítéletet sem hirdetnek az elhelyezésről sem?mit lehet bizonyítani egy 3 hónapos gyerekkel kapcsolatban? a védőnő, agyermekorvos már nyilatkozott, számomra kedvezően.általában milyen láthatást ítélnek meg?én azt szeretném ha az én lakásomon látogatná az apa. elvihet egy ilyen picit láthatásra? nem is egy városban élünk.köszönöm előre is válaszukat.

Válasz: Addig, amíg a gyermek biológiailag hozzá van nőve az édesanyjához (szoptatja, testi kontaktus elengedhetetlen) nem szokta a bíróság ítéletében arra kötelezni az anyát, hogy az apa láthatása érdekében engedje el az apával a gyermeket. Egy bizonyos életkor után viszont az apa el is viheti a gyermeket, mert joga van a gyermekével befolyásoktól mentes kapcsolattartásra. Ez általában a gyermek egy éves kora után állandósulhat, de a felek megállapodásán múlik elsődlegesen, hogy hogyan oldják meg a kapcsolattartást. A pszichológiai vizsgálat során olyan kérdésekre kaphat választ a pszichológus, hogy melyik szülő az, aki a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését jobban elősegítené, melyik szülővel érezheti nagyobb biztonságban magát a gyermek. Ez a vizsgálat még ilyen kicsi gyermek esetében nem igazán mérvadó, de később döntő lehet az ítélethozatal során. Ilyen pici gyermek esetében általában úgy oldják meg a láthatást, hogy az apa az anyánál látja a gyereket, és foglalkozik vele. Amikor a gyermek olyan állapotba kerül, hogy elvihető lesz pár órára, akkor már az apának joga van egyedül tölteni vele a láthatási időt.

Téma: Személyhez fűződő jogok sérelme
 Dátum: Sze, December 12, 2007 4:32 pm

Kérdés: Első férjemtől 15 éve váltam el. Indok:agresszivitás,elhidegülés. Gyerekeket nálam helyezték el. Láthatása az apának 2 hetenként lett volna,amivel 15 év alatt egyszer sem élt. Házasságból őt gyermek született.10-10 % volt a tart.dij ,amit a maradék két gyerek után sem emeltettem meg,ami 9-12 ezer Ft-t körül mozgott,még most is. Úgy voltam vele,a volt férjem is boldoguljon,én meg beosztom azt ami van,próbáltam jóhiszeműen eljárni. Most volt egy gy.tartásdij per,melyben megemelték a legkisebb fiam t.diját,amit az apa kezdeményezett,mert lejjebb szerette volna vinni az ősszeget. Aztán pár nappal ezelőtt kaptam egy idézést a Főügyészségtől,jelenjek meg,mert a volt férjem azt állítja,a három legkisebb gyermek nem tőle van. Én ezt cáfolom. Mivel a volt férj befeketít,szeretném beperelni,:becsületsértésért, rágalmazásért. Anyagi és erkölcsi kártérítést kérni tőle. Lehetséges-e? Önnek mi a véleménye? Remélem sikerül eligazodni az írásomon. Várom mielőbbi válaszát,köszönettel

Válasz: A Polgári Törvénykönyv szerint "a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Ahhoz, hogy bizonyítani tudja, hogy a férje állítása valótlan, tehát valóban az ő gyerekei, az apaság vélelmének megdöntése iránt pert kell az apának indítani a gyerek ellen, amely során DNS vizsgálattal bebizonyosodhat, hogy valóban ő-e az apa, vagy sem. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ő az apa kétséget kizáróan, akkor indíthat kártérítési pert jó hírnév megsértése címén a férje ellen, mert valótlan tényt állított. De ez nem garancia arra, hogy a bíróság a valótlan tény állításával helyt ad a jó hírnév megsértésének.

Téma: Ajándéksorsolás
 Dátum: Ked, December 4, 2007 10:43 pm

Kérdés: A mai napon az egyik utazási iroda honlapján nyertem egy utazást. A nyereményjáték úgy volt meghírdetve, hogy két személyre szól. A sorsolás után azt írták, hogy egy személyre szóló egy hetes nyaralást nyert. Bizonyítani már nem tudom, hiszen az oldalról az előző bejegyzést törölték. Viszont, amikor meghírdették, az is szerepelt az oldalon, hogy február 28-ig kell felhasználni. Ma az iroda vezetője telefonon azt mondta, hogy utazzunk júniusban és az utazáskiállításon (február 29-én!) beszéljük meg a részleteket. A nevem, hogy nyertem (az oldalukon), illetve az e-mail értesítésük megvan. Kérem tanácsukat, mit tegyek, mert kicsit mostmár félek, nehogy átverjenek. Üdvözlettel:

Válasz: A magyar hatályos jogszabályok szerint az olyan cég, amely áru értékesítésével vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozik, bizonyos áru megvásárlása esetén vagy szolgáltatás nyújtása esetén, ajándéksorsolást rendezhet. Ezt a sorsolást a Szerencsejáték Felügyelet engedélye nélkül teheti meg, de rendelkeznie kell játéktervvel, részvételi szabályzattal, és költségvetéssel, tekintettel arra, hogy a nyeremény után szja fizetési kötelezettsége van a kifizetőnek, tehát bejelentési kötelezettsége az APEH felé. Ezt a részvételi szabályzatot a fogyasztó megismerheti. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a nyeremény alanya a vállalkozástól a nyeremény jogcímét és értékét is feltüntető igazolást kérjen. Ezt jelen esetben az utazási iroda köteles kiadni az ügyfél kérelmére. Ebben az igazolásban fel kell tüntetni a nyereményre vonatkozó minden adatot, azt is, hogy az mikor használható fel. Amennyiben ennek az igazolási kötelezettségének nem tenne eleget az utazási iroda, úgy a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhat, vagy bírói úton kikényszerítheti.

Téma: Tartásdíj
 Dátum: Sze, November 28, 2007 7:09 am

Kérdés: Tisztel Jogász Úr/Hölgy Elvált szülőként fogyatékos gyermeket nevelek a vállást közös megegyezésre mondták ki és akkor nem tartotta fontosnak a bíró ezt a tényt. Mivel a gyermek állapota miatt munkát vállalni sajnos nem tudok (ápolási díjat, családi pótlék és a gyermektartásdíj teszi ki a jövedelmünket). Édesapjától gyermektartásdíj címen a keresete 20%-át vonják azt szeretném megkérdezni, hogy súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében a kereset milyen mértékben terhelhető, illetve a választható béren kívüli juttatást érinti -e a gyermektartás mértéke. Információjukat előre is köszönöm Tisztelettel

Válasz: A Csjt. szerint tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a) a gyermek tényleges szükségleteire, b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, d) a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Tartásdíj felemelése címén lehet pert indítani, ha a körülményekben olyan változás történt, amely megalapozza a tartásdíj felemelése iránti igényt. Itt bizonyítani kell a gyerekneveléssel kapcsolatban felmerülő költségeket (számlák, gyógyszerköltségek, szállítási költségek, speciális kezelési költségek, stb.) Ezek mind alapul szolgálhatnak a tartásdíj felemelésére. A tartásdíj megállapításánál figyelembe veendő minden jövedelem, amelyet igazolni tudnak akár tanúkkal is.

Téma: Számla és késedelmi kamatai
 Dátum: Ked, November 27, 2007 10:51 pm

Kérdés: Az előzmények röviden: Lakásvásárlásomhoz kapcsolódó hitelemről közjegyzői okirat készült, melynek díját nem utaltam el határidőre. (Számla készült, melyen fel volt tüntetve a határidő.) Az első fizetési felszólítást háromnegyed év múlva kaptam a közjegyzőt képviselő ügyvédi irodától, melyben már kamatokat is követeltek. Ezen felszólításuk ellen kifogással éltem, melyben leírtam, hogy a kamatokat nem tartom jogosnak és kijelentettem, hogy gondoskodni fogok az EREDETI SZÁMLAKÖVETELÉS rendezéséről. Ezt a válaszomat faxon küldtem el nekik. Miután nem érkezett válasz, szeptember végén rákérdeztem telefonon, hogy megkapták-e a faxom? Megnyugtattak, hogy igen megkapták, de nem tudják megmondani hogy áll az ügy, de utána fognak nézni a dolgoknak. Ennek ellenére hónapokig semmilyen válasz nem érkezett, majd végül, közel két hete fizetési meghagyást nyújtottak be ellenem. (Ezen látszik, hogy a fizetési meghagyás kibocsátását szeptember 21-i dátummal kérték, tehát telefonos megkeresésemmel közel egy időben.) Pár nappal ezelőtti újabb telefonos megkeresésemkor közölték, hogy levelemre azért nem válaszoltak, mert az ilyen levelekre kapacitáshiány miatt nem szoktak válaszolni! - Első kérdésem, hogy a fenti válaszom figyelmen kívül hagyását tekinthetjük-e úgy, hogy mivel semmilyen válasszal nem éltek, tehát az abban szereplő megállapításaimat hallgatásukkal elfogadottnak tekintették? Ha igen, akkor erre alapozva ellentmondással sikeresen megtámadhatom-e a fizetési meghagyás azon részét, mely az eredeti számlakövetelésen túl követeli az ügyvédi munkadíjat és a fizetési meghagyás eljárási illetékét? - Közben az eredeti számlakövetelés közel harmadát fizetési hajlandóságom bizonyságaként elutaltam nekik és válaszomban jeleztem, hogy a fennmaradó részt anyagi lehetőségeimnek megfelelően további két részletben fogom fizetni, de csak az eredeti számlakövetelés erejéig. Ha erre sem válaszolnak, akkor ezt is tekinthetjük elfogadottnak a részükről? Ha a kamatokat és az eljárási illetéket a fizetési meghagyás ellenére nem fizetem ki nekik, akkor Ön szerint milyen következményekkel számolhatok? - Végül általánosságban kérdezem, hogy mi történik akkor, ha a fizetési meghagyást ellentmondással megtámadom? Automatikusan perré alakul és utána várhatóan fizethetem a perköltségeket is vagy egyszerűen csak visszamegy a jogosultnak, hogy a kötelezett nem fogadta el azt, és ezek után a jogosult saját döntése, hogy perre viszi-e az ügyet vagy megpróbál peren kívül megállapodni velem?

Válasz: Sajnos nem válaszolás esetén nem tekinthető az ön megállapítása elfogadottnak. Tekintettel arra, hogy ön megkapta a számlát, amelyen szerepelt a fizetési határidő, úgy az a követelés a határidő utolsó napján esedékessé válik. Az, hogy a fizetési felszólításuk későn érkezett, és a fizetési meghagyást is csak a telefonos értesítése után adták fel, nem mentesíti önt mind a tőke, mind a kamatok megfizetése alól. Törvény szabályozza azt, hogy az esedékessé vált pénzkövetelés meg nem fizetése esetén törvényi késedelmi kamat jár. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy ha a számlán feltüntetésre került a kifizetési határidő, akkor az esedékesség is egyértelműen megállapítható. Sikerrel nem hivatkozhat arra, hogy nem válaszoltak a kamatokat kifogásoló levelére, mert az törvény szerint jár, és nem kell megvárni semmiféle fizetési felszólítást a fizetési kötelezettség teljesítéséhez. A fizetési meghagyásnak sem feltétele a fizetési felszólítás, ha volt számla egyértelműen megjelölt fizetési határidővel. Egyből kaphatott volna fizetési meghagyást is. Véleményem szerint nem tudja sikerrel ellentmondásban megtámadni a fizetési meghagyást. Amennyiben ellentmondana, úgy perré alakul, és minden a perrel kapcsolatosan felmerülő költséget is fizetnie kellene. Ha nem mond ellen, a fizetési meghagyás jogerőssé válik a kézhezvételt követő 15. napon, és végrehajtható lesz. A fizetési meghagyás során joggal érvényesítheti a jogosult az ügyvédi költséget a kamatokon felül, és a meghagyás kibocsátásáért fizetett illeték összegét. A végrehajtást megelőzően a jogosult azonnal beszedési megbízással köteles a jogerős fizetési meghagyás összegét behajtani, ha ön rendelkezik bankszámlával. Ha nem, akkor a végrehajtás a munkabéréből való letiltás útján zajlik. Ezt megelőzendően, legjobb lenne, ha önként befizetné a követelt összeget, mert az minden szempontból jogos követelés (törvény szabályozza, nincs alku).

Téma: Automatikusan hosszabbított szerződés
 Dátum: Ked, November 27, 2007 5:18 pm

Kérdés: 2006juliusában telefonon keresztül TELE2 szolgáltatást kértem/kedvezőbb percdijak/Most szerettem volna lemondani,de közölték,hogy bár letelt az 1 "hüségév"AUTOMATIKUSAN meghosszabitották a kérelmemet ujabb 1 évre.A tudtom nélkül.Szerzödésmödositási dijat is kérnek.Mit tanácsol?Automatikusan hosszabitható ilyen szerződés?Köszönöm!

Válasz: Sajnos a telefonszolgáltatókkal kötött szerződések általában tartalmazzák azt az időszakot, amikor a szerződést módosítani lehet, illetve fel lehet mondani. Amikor megköt egy ilyen szerződést, nagyon figyelmesen el kell olvasni a szerződés feltételeit, és feljegyezni a módosítási vagy felmondási időszakot. Általában a szerződések tartalmazzák azt is, hogy amennyiben nem a megjelölt időszakban mondják fel a szerződést vagy kívánnak módosítani, akkor egy meghatározott díjat kell fizetni (amely sokszor eléri a szerződéssel megszerzett kedvezmények összegét). Tanulmányozza át a szerződést, és amennyiben valóban kifutott a határidőből, úgy eredményesen nem tud fellépni igényével a telefonszolgáltatóval szemben. Ha a szolgáltató tévedett, akkor nyugodtan érvényesítheti igényét vele szemben először felszólítással, ennek eredménytelensége esetén bírói úton.

Téma: Építési engedély
 Dátum: Hét, November 26, 2007 10:36 pm

Kérdés: Ügyfélként megfellebbeztem egy a szomszédunkban épülő 311nm-s asztalos üzem építési engedélyét az első és másodfokú építési hatóságnál,majd a kiadott építési engedélyt a Közigazgatási Bíróságon bepereltem melyben kértem,hogy a megkezdett építkezést a bírói döntésig állítsák le.A bíróság a beadványomban szereplő kérésről tudomást sem vett nem állította le az építkezést,így mire a tárgyalás napja nyolc hónappal később kitűzésre került az üzem megépült sőt használatbavételi engedéllyel rendelkezett és már gyártás folyt benne.Az ilyen előzmények után zajló tárgyaláson,mely számunkra megalázó volt,végzésében a bíró úgy fogalmazott,hogy a megépüléséről ítélkezett.Mivel saját magamat képviseltem a tárgyaláson a bizonyítékok ellenére a pert elvesztettem sőt az építtető ügyvédjének napidíjának 15000ezer forint megfizetésére is kötelezett a bíró.Kérdésem:amennyiben szabálytalan volt ez az eljárás velem szemben milyen jogi lehetőségeim vannak az eljáró bíró vagy bíróság ellen,továbbá mi lehet a megépült üzem szem sorsa abban sz esetben ha szabálytalan eljárás során épülhetett meg?

Válasz: A Polgári Perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben jogszabálysértést követett el a döntést hozó bíróság (nem vett figyelembe bizonyos beadványokat, indokolásában nem tért ki az ön érveire, vagy formai szabálysértéseket követett el az eljárás során), úgy lehet kérni a jogerős döntés felülvizsgálatát. Ebben az esetben mindig kötelező a jogi képviselet. A felülvizsgálati kérelem beadásának határideje a jogerős döntéstől számított (de a kézbesítés számít) 60 nap. Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet is elutasítja a bíróság, akkor csak perújításra van lehetőség, de ahhoz az kell, hogy új bizonyítékok is felmerüljenek az ügyben. Ennek határideje 6 hónap. Mind a felülvizsgálati eljárás, mind a perújítás során a végrehajtást kérelemre kivételesen felfüggesztheti a bíróság.

Téma: Örökség és végrendelet
 Dátum: Hét, November 19, 2007 4:21 pm

Kérdés: nagyapám halála után a nagyanyám a lakást eladta. mivel volt 2 gyermekük az édesapám illetve a huga. mivel az édesapám meghalt 2 éves koromban nem tudom hogy van e jogom örökölni. se papírokat nem mutattak az eladásrol illetve 4 hónappal később tudtam meg azt is. mit lehet csinálni. segitségét köszönöm

Válasz: Amennyiben a lakás a nagyapja külön tulajdona volt (házasság előtti szerzemény, ajándék, örökség), úgy azt végrendelet hiányában a gyermekei öröklik a házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Amennyiben közös szerzemény volt a nagyanyjával, úgy csak a fele részét öröklik a leszármazók, mert fele rész a nagyanyja tulajdona. A kérdés az, hogy a nagyanyja hogyan tudta eladni egyedüli tulajdonosként azt a lakást, ami a nagyapjáé vagy részben a nagyapjáé volt. Amennyiben a lakástulajdon kizárólag a nagyanyja külön tulajdonát képezte, akkor nem képezte a hagyaték tárgyát, azt a nagyanyja eladhatta 3. személynek. Ahhoz, hogy tisztában legyen az előzményekkel, meg kell keresni a hagyatéki eljárás során eljárt közjegyzőt iratbetekintés iránt, ahol kiderül, hogy az ingatlan milyen szerzemény volt, kötöttek-e az örökösök egyezséget a hagyatéki eljárás során, mi úton kerülhetett a lakás a nagyanyja tulajdonába. A közjegyző ezzel kapcsolatban további tájékoztatást adhat. A halál időpontjában illetékes közjegyző kilétét megtudhatja a Magyar vagy a Budapesti Közjegyzői Kamaránál.

Téma: Számla és késedelmi kamatai
 Dátum: Vas, November 18, 2007 11:23 pm

Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni, de előtte röviden vázolom a történteket: Lakást vásároltam tavaly ősszel bankhitelre, melyről közjegyzői okirat készült. Ennek elkészítési díját sajnos elfelejtettem átutalni a közjegyzőnek. Felszólítást egyszer sem kaptam erről, majd háromnegyed év elmúltával érkezett egy fizetési felszólítás egy a közjegyzőt képviselő ügyvédi irodától, melyben már kamatokat is követeltek az elmúlt időszakra, valamint az ügy jogi útra terelésével fenyegetőztek. - Első kérdésem, hogy jogosan követeltek-e késedelmi kamatokat úgy, hogy az eredeti számla kiállítását követően egyszer sem küldtek felszólító levelet? Ezen tőlük kapott felszólítás ellen kifogással éltem, melyben leírtam, hogy a kamatokat előzetes felszólítás hiányában nem tartom méltányosnak, és ezért kérem attól való eltekintésüket. Ezt a válaszomat fax útján juttattam el az ügyvédi irodába. Ebben a faxban kértem a közjegyzői díj részletekben történő megfizetésének lehetőségét is. Néhány nap múlva telefonon rákérdeztem, hogy megkapták-e. Megnyugtattak, hogy igen. Ennek ellenére hónapokig semmilyen válasz nem érkezett, majd végül a napokban fizetési meghagyást nyújtottak be ellenem. - Második kérdésem arra irányul, hogy mennyire jogos az, hogy kifogásomat teljesen figyelmen kívül hagyva és válaszra sem méltatva nyújtottak be ellenem fizetési meghagyást, valamint erre hivatkozva élhetek-e kifogással a fizetési meghagyás ellen, hiszen én sem a késedelmi kamatokat, sem a fizetési meghagyással járó egyéb költségeket nem tartom méltányosnak és nem is szeretném megfizetni. Erre mennyi esélyem van Ön szerint, érdemes megpróbálnom vagy nincs más lehetőségem, be kell fizetnem a kamatokkal és egyebekkel együtt mindent? Válaszát köszönöm!

Válasz: Amennyiben a közjegyző a számlát kiállította a szerződés megkötésekor, akkor a számla tartalmazta a fizetési határidőt is. Ebben az esetben a fizetési kötelezettsége beáll a fizetési határidő utolsó napján akkor is, ha nem kapott később erről semmiféle felszólítást. Ebben az esetben a késedelmi kamatok felszámítása jogos. Amennyiben nem kapott semmiféle számlát, amelyen feltüntetésre került volna a fizetési határidő, úgy a kamatkövetelés későbbi felszólítások hiányában nem jogszerű. A fizetési meghagyást felszólítás nélkül is ki lehet bocsátani, amennyiben az ügyfél előzetesen értesült a fizetési határidőről. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy nem kapott számlát, vagy a kapott számlán nem szerepelt fizetési határidő, úgy a fizetési meghagyást 15 napon belül ellentmondással sikeresen megtámadhatja a kamatok tekintetében. Amennyiben a számlán egyértelműen feltüntetésre került a fizetési határidő, úgy fizesse ki kamatostul a követelést, mert a további perköltségek csak drágíthatják az eljárást.

Téma: Társasház
 Dátum: Csü, November 15, 2007 7:12 pm

Kérdés: Kérdésem társasházzal kapcsolatos. Lehet-e utólag az Alapító Okiratban vagy az SZMSZ-ban rögzíteni (akár záradékként), hogy társasházi lakás albérletbe adása esetén, ha az albérlő (albérlők) személye ellen a lakástulajdonosok többsége tiltakozik, ne lehessen az illetőnek kiadni, tehát a lakókat előzetesen szükséges legyen megkérdezni. Természetesen nem az albérletbe adás tényével, hanem bizonyos lakókkal van probléma. Van, aki szerint ez lehetséges, van aki szerint a tulajdonjog korlátozása. Úgy tudom (lehet, hogy rosszul), a SZMSZ-ot a lakógyűlés is módosíthatja, az Alapító Okiratot pedig csak ügyvéd. Köszönöm válaszát:

Válasz: A társasházi törvény lehetőséget ad arra, hogy SZMSZ-ben rendezze a tulajdonosi közösség a külön tulajdonban lévő lakások hasznosításának a módját. Ebben meg lehet határozni bizonyos feltételeket a bérbeadás kritériumaként. Előzetesen kizárni személyeket nem lehet a bérletből. Amennyiben a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarja a hasznosítás módja, úgy a közgyűlés határozattal megtilthatja a bérbeadást (hasznosítást). Erre viszont csak utólag van lehetőség, amennyiben kiderül, hogy a bérlők nem tartják be a házirendben és az SZMSZ-ben meghatározott feltételeket. Ezt a közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg a lakóközösség. A társasházi törvény ügyvéd által ellenjegyzett okirati formát az alapító okirathoz fűz, az SZMSZ-hez nem, de az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell a módosítását is. Az SZMSZ-t illetve annak módosítását a lakóközösség az összes szavazati arány egyszerű többségével meghozhatja (50%+1szavazat elég).

Téma: Szolgálati idő nyugdíjhoz
 Dátum: Ked, November 13, 2007 11:56 am

Kérdés: Köszönöm az eddigi értékes válaszait, nagy segítségemre szolgált. Lenne két újabb kérdésem: 1. A 4 órás munkaviszony (heti 20 óra) beleszámít-e a nyugdíjba, azaz a szolgálati időbe, és miben hátrányos egy napi 8 órás munkaviszonnyal szemben? Gondolok arra: TB ellátás, GYED ill. GYES. 2. A KKt. ügyvezetői jogviszony munkaviszonynak számít-e? Köszönettel:

Válasz: Igen, a napi 4 órás munkaviszony beleszámít a nyugdíjba szolgálati időként, de azt arányosítani kell, ha a minimálbért nem haladja meg a kereset. Ilyenkor a minimálbérhez viszonyított aránya lesz döntő a szolgálati idő számításánál is. Ha meghaladja, akkor teljes szolgálati időnek számít. A Tb., gyed ellátásokban annyiban játszik szerepet, hogy az egészségbiztosítási járulék alapját képező keresetet veszik alapul az ellátás pénzbeli összegénél. A gyes független a munkaviszonytól, az alanyi jogon jár. A Kkt-ben üzletvezetői jogviszony csak megbízás alapján látható el, ami azt jelenti, hogy nem munkaviszony, de a szolgálati időbe ugyanúgy beleszámít, ha befizették a nyugdíjjárulékot, mint a munkaviszony. Ugyanez a helyzet a tb. ellátásokkal is, hiszen megbízási jogviszony után is kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Téma: Terhességi-gyermekágyi segély
 Dátum: Ked, November 6, 2007 7:46 pm

Kérdés: T. Címzett! Szeretném megtudni, hogyha munkanélküli járadék alatt lesz állapotos vki, miyen juttatások járnak részére,illetve elmehet-e betegállományba, ha tegyük fel veszélyeztetett terhes? És mit lehet tenni akkor, ha a háziorvosa nem veszi fel táppénzre? (a régi háziorvos sajnos meghalt, ez az új meg nem igazán a beteg érdekét veszi figyelembe)Tegyük fel a hölgy 42 éves. Várom válaszát.

Válasz: Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Mivel az álláskeresési támogatás biztosítási jogviszonynak számít, így az az időszak is beleszámít a 180 napba. Gyermekgondozási díj (GYED) nem jár, de gyermekgondozási segély (GYES) igen. Ha mégis dolgozik, és veszélyeztetett terhes, természetesen elmehet táppénzre, ha annak orvosi indokoltsága fennáll. Amennyiben az orvos nem veszi fel táppénzre, úgy valószínűleg nem keresőképtelen az állapota. A táppénz keresőképtelen állapotokban jár. Amennyiben munkanélküli támogatásban részesül, úgy táppénzre nem jogosult egyben. Amennyiben nem áll biztosítási jogviszonyban (nem dologozik), úgy a táppénz csak a biztosítási jogviszony megszűnését követő 1-3. napon igényelhető. Ha már régebb óta nem dolgozik, és nem biztosított, úgy nem jár táppénz.

Téma: Álláskeresési járadék
 Dátum: Hét, Október 22, 2007 2:51 pm

Kérdés: T. Címzett! 2007. szept. 3-tól 2007. okt. 7-ig álláskeresési segélyen voltam. (Előtte 12 évig folyamatos főállású munkaviszonyom volt.) Találtam munkát és 2007. okt 8-tól próbaidős, főállású munkaviszonyom van. Kérdésem az lenne: ha a próbaidő alatt a munkaviszonyom felmondom illetve megszüntetem, akkor van-e lehetőségem újra a munkanélküli álláskeresési segélyre? Várom válaszát,

Válasz: Feltételezem, hogy álláskeresési járadékra volt jogosult okt. 7-ig, és nem álláskeresési segélyre. Igen, kaphat későbbiekben is járadékot, amennyiben a járadék folyósítását megelőző 4 évben megvolt 365 nap munkaviszonya. Amennyiben nem merítette ki a korábban megítélt járadékfolyósítási időt, úgy a későbbi járadékfolyósítási idő megállapítása szempontjából a munkaviszonyban töltött időből le kell vonni a ténylegesen folyósított járadék idejét. Egyébként a járadék alapjául szolgáló munkában eltöltött időszak csak egyszer vehető figyelembe. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, vagy a munkáltató szünteti meg rendkívüli felmondással, úgy a megszűnést követő 90 nap múlva kaphat csak járadékot. Ha nem merítette ki a korábbi járadékfizetési időszakát (mert pl. elhelyezkedett), akkor egy összegben kérheti a hátralévő időre járó összeg felének a kifizetését, ha a kifizetéskor munkaviszonyban áll még. A próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés nem minősül rendes felmondásnak, tehát véleményem szerint az újabb járadékfolyósítási időszak jelen esetben a kirendeltségen történő jelentkezés napján kezdődik. Erről bővebb tájékoztatást adnak a munkaügyi kirendeltségen, ahol kiszámolják kérelmére előzetesen a folyósítandó összeget is a munkáltatói igazolások birtokában.

hirdetések:




Cégügyek intézése a CÉGGYÁR-nál

Cégalapítás és módosítás gyorsan, precízen, korrekten és rendkívül olcsón, akár hihetetlen árú könyveléssel is.

Hol máshol, mint a CÉGGYÁR-nál?

www.ceggyar.hu

Ha minőséget keres alacsony áron:
CÉGGYÁR

Ruhát a ruhagyárból, céget a CÉGGYÁR-ból!



























<a href="http://kedvezmenykuponok.hu" target="_blank" title="Ugrás a KedvezményKuponok lelőhelyére!"> <IMG SRC="kedvezmenykuponok/kuponok_nonflash.jpg" width=200 height=300 BORDER=0>

Ugrás a KedvezményKuponok lelőhelyére!




Köszönjük megtisztelő érdeklődését!     Kérjük, látogasson vissza később is!

 
  


© COPYRIGHT 2007 MINDEN JOG FENNTARTVA - INGYENJOGASZ.HU